A lakásbiztosítás megkötése az ügyfél dolga. Mivel ez nem kötelező jellegű, mint az autók esetében a felelősségbiztosítás, így van, aki megköti azt, van, aki nem. Utóbbiak mindig azt gondolják, hogy minek erre pénz költeni, mert úgysem fog történni semmi. Pedig erre nem lehet mérget venni. Érdemes azonban azt tudni, hogy a biztosítótársaságok is mondhatnak nemet az ügyfélnek, ha túl kockázatosnak tartják az ingatlan biztosítását. Például ártérben lévő házak, nyaralók biztosítása.
Ha megvan a biztosítás, akkor a legelső kérdésünk lehet, hogy mikor nem fizet a biztosító?
Általában szándékos károkozás esetében nem fizetnek, gondatlan magatartás miatt bekövetkezett káresemény miatt sem.
A biztosítás megkötése előtt mindig tisztázni kell a felmerülő kérdéseket, jó, ha ezek előre össze vannak írva, vagy fejben vannak tartva. El kell olvasni a leírtakat is, mielőtt bármit is aláírnak, különös tekintettel a kisbetűs részekre. A lényeg sokszor ott van…
Jó, ha tudják, hogy vannak biztosítók, akik zártöréssel történő betörés esetén nem kártalanítanak. Ilyenkor vagy nem is szabad megkötni a szerződést, vagy prémium kategóriás zárbetéteket kell alkalmazni, amelyek külön törésvédelemmel rendelkeznek, így ezzel a módszerrel nem nyithatók (pl. RB LOCXIS). A szerződés aláírása előtt ezeket tisztázni kell, mert az kellemetlen, ha így törnek be hozzánk és a biztosító nem fizet.
Készpénzt sem érdemes a lakásban tartani, hiszen készpénz eltűnésekor sem kártalanít egyik biztosító sem. Akkor sem fizetnek, ha a mi hibánkból törtek be, pl. az ajtó nyitva maradt. Bár ezt a mi véleményünk szerint nehéz bizonyítani, mert sok olyan kínai zárbetét van, amelyek manipulációs finomnyitása nyom nélkül történik.
Ingóságok biztosítása
Általános háztartási ingóságoknak nevezik azokat a tárgyakat, amelyek a lakásban vannak. Ilyenek a bútorok, szőnyegek, egyéb berendezési tárgyak, konyhai berendezések, üvegáruk, stb. Tehát az általános berendezési tárgyak.
Kiemelt ingóságnak tekintendő a 150.000 Ft érték feletti elektronikai eszközök, PC-k, laptopok, tabletek, TV-k, híradástechnikai tárgyak, kamerák, szórakoztató elektronikai berendezések, stb. Szintén ide sorolhatók a karórák.
A harmadik csoportba az értékőrző ingóságok tartoznak. Pl. nemesfémek, drágakövek, féldrágakövek, ékszerek, különféle gyűjtemények, iparművészeti alkotások, festmények. Ezekre mindenképpen érdemes rákérdezni és belőni a körülbelüli értékhatárt.
A biztosítás megkötésekor nem kell tételesen felsorolni az ingóságokat, csupán az együttes értéken kell belőnünk. Az értékőrző, azaz 3. csoportba tartozó nagyobb értékű tárgyakat viszont igen. Ezek közül bármelyik biztosítását a lakásbiztosítás keretében a biztosító megtagadhatja. Ezeknek a biztosítására kiemelt kockázatú, külön biztosítások léteznek.
Egy a lényeg, hogy minden nagyobb értékű ingóságnál rá kell kérdezni, hogy ellopásuk esetén kártalanít-e a társaság. Illetve érdemes az ajtó és az ajtózárak tekintetében is külön rákérdezni, hogy mik a követelések, hány zárnak kell lennie az ajtón, stb. Ez minden biztosítónál más és más, tudakozódjanak előre minden esetben, hogy később, baj esetén ne érjék meglepetések az embert!
