Miért gondolják, hogy biztonsági ajtó?

hisec ajtó, hisec ajtózár, ajtózár, kínai ajtózárKismillió telefonhívás érkezik a HiSec és egyéb kínai ajtóval kapcsolatban, melyben valami történt vele, pl. kilincsletörés, zár tönkremenetel, betörés, rossz beépítés miatti ajtóproblémák. Ilyenkor gyakran hőbörögnek a telefonálók, hogy így megbánták, hogy ilyen ajtót vettek, úgy megbánták, de sajnos utólag sokat nem lehet tenni már. Legfeljebb vásárolni és beépíttetni egy új ajtót, de az elég macerás, nem annyira sokan vállalják be.

Sajnos a kínai ajtók forgalmazására szakosodott cégek előnyben vannak, hiszen úgy adják el az ajtót, hogy biztonsági ajtó, amely 15+1 ponton záródó zárszerkezettel van ellátva. Az emberek meg sajnos ugranak ezekre a záródási pontokra, hiszen Magyarországon a régi időkben, amikor elkezdődtek a komolyabb betörési hullámok (90-es évek eleje) ez rögzült a fejekben, hogy a sok ponton történő záródás az egyenlő a biztonsággal. Nos, ez végül is igaz, csak nagyon nem mindegy, hogy milyenek azok a záródási pontok.

Erre mondunk egy nagyon egyszerű példát. Képzeljenek el a régi fa fészerajtót, amire felszerelünk pl. négy darab riglit. A rigli kis szerkezet, vékony fémből készül, a fogadó oldalon egy kis hajlított fémrészbe záródik kb. 1 cm hosszan. Illetve képzeljük el ugyanezt a fészerajtót, amelyen keresztbe helyezünk egy deszkát, úgy, hogy az ajtó mindkét oldalán valamilyen záródási pontba rögzül. A riglik négy ponton zárnak, a fadeszka kettőn. Teljes erőből rúgjunk bele kettőt az ajtó nyílásánál az ajtóba, és már látszódik is, hogy a riglik a többpontos záródás ellenére már ki is fordultak/szakadtak az ajtóból, míg a deszka tart, pedig az kevesebb ponton zárt. Nos, ez a helyzet a HiSec, illetve kínai ajtókkal is.

Hiába záródik 15+1 ponton, ha gyenge anyagból készül mind az ajtó, mind a záródási pontok. Erő hatására kifordulnak a helyükről a zártüskék, és nyitva is van az ajtó. (Most az egyéb manipulációs, és zártöréses nyitást itt nem említeném.)

És itt újra fel kell hoznom a biztonsági acélajtót, amelyben egy zárszerkezet van, és három irányba zár. Igaz nem 15+1 ponton, de sokkal erősebb védelmet biztosít. Erre tanúsítványt ad a MABISZ, mert ezek az ajtók a legmagasabb fokozattal rendelkeznek, a HiSec ajtók pedig nem.

Úgyhogy ne dőljenek be a záródási pontoknak, mert nem ez a lényeg!

Érdemes azon is elgondolkodni, hogy a HiSec biztonságinak hirdetett bejárati ajtó mennyire könnyű. Ha tényleg acélból lenne, akkor nem tudná egy ember felvinni a vállán a második emeletre. Szóval, vajon milyen is ennek az ajtónak a belseje? Én elmondom, kartonpapír! Hatalmas biztonság…

És van még egy dolog, amivel nagyon sokszor szembesülünk a zárszerviz szolgáltatásunk során. Ez pedig a purhabbal történő ajtóhézag kitöltés. Most gondoljunk csak bele! Milyen szerkezetű ajtókeret lehet az, amelyet a purhab a terjedése következtében elmozdít? Már pedig a beépítéseknél az egyik leggyakoribb probléma. A purhab miatt elmozdult ajtókeret, amibe a záródás (megint a pontok!) nem történik megfelelően, hiszen a váz elmozdult! Ha acélból lenne, nem mozdulna el egy habtól… Ennek következményeként pedig az ajtó nem acél, nem fontosak a záródási pontok, és nem igazán nevezhető biztonságinak.

Az egyik weboldalon az ára, épp ma néztem, 69.900 Ft, erre még rájön a beépítés költsége. Így 70 ezer forintért kapnak egy szép bejárati ajtót. A védelem már egy teljesen más kérdés.